Skip to content Skip to footer

Mi állhat a rossz lehelet hátterében?

Mi állhat a rossz lehelet hátterében?

Mi állhat a rossz lehelet hátterében?

Mi állhat a rossz lehelet hátterében?

A kellemetlen lehelet, más néven halitózis többnyire a szájban (nyelven) található baktériumoknak köszönhetően alakul ki, egyes esetekben azonban komolyabb betegségek állhatnak a hátterében. Ezek a baktériumok alapvetően megtalálhatók a szervezetben és funkciójukat tekintve az étel emésztését segítik elő. Rossz lehelet akkor fordul elő, amikor a baktériumok túlságosan elszaporodnak.

A szájban lévő baktériumok működése

A nyelv felületén található baktériumok az emésztés elősegítésének folyamata során a fehérjéket alkotó aminosavakat átalakítják kénvegyületekké, ami adott esetben kellemetlen szagot eredményezhet. Magas fehérjetartalmú ételek fogyasztását követően tehát nagyobb az esély a rossz leheletre. A baktériumok elszaporodását nagyban elősegítik az elhalt sejtek, ételmaradékok, valamint az elégtelen nyáltermelés a szájüregben, ami rossz szájszaghoz vezet.

Hogyan diagnosztizálható a kellemetlen szájszag?

Noha a szájszagot alap esetben nem nehéz észrevenni, gyakran előfordulhat, hogy a páciens annyira hozzászokik a saját szagához, hogy nem veszi észre. A krónikusan rossz szájszag diagnózisát az úgynevezett haliméter segítségével lehet felállítani.

A haliméter a kilélegzett levegőben, valamint a nyálban található szulfidmolekulák koncentrációját méri. A mérés kevesebb, mint egy percig tart, melyet háromszor kell megismételni.

Mi okozhat rossz leheletet?

  • Nem megfelelő szájhigiénia, ami a rendszeres és alapos fogmosás hiányából és a fogselyem használatának mellőzéséből adódik.
  • Szájszárazság, ami az elégtelen folyadékbevitelnek vagy száraz levegőjű környezetben való tartózkodásnak köszönhető.
  • A rossz lehelet hátterében olyan egészségügyi problémák is állhatnak, mint a cukorbetegség, a száj és a garat daganatos betegségei, máj – és vesebetegségek, vagy reflux. Egyes betegségek velejárója a jellegzetes lehelet. Cukorbetegségre aceton szag utalhat, míg vesebetegségnél ammóniaszagú a lehelet.
  • Szájfertőzések, ínybetegségek (fogínygyulladás, fogkörüli betegségek)
  • Dohányzás és alkoholfogyasztás
  • Bizonyos gyógyszerek szedése, melyek mellékhatásaként szájszárazság lép fel

Hogyan szüntethető meg a kellemetlen lehelet?

  • Legalább napi kétszeri fogmosás a nyelv megtisztításával
  • Fogselyem rendszeres használata az ételmaradék, lepedék eltávolításához a fogak közötti apró résekből, ahová a fogkefe sörtéi már nem jutnak el.
  • Rendszeres fogászati szűrővizsgálat illetve fogkő-eltávolítás
  • Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzése
  • Megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (legalább napi 2 liter) a nyáltermelődés elősegítéséhez

Fontos kiemelni, hogy a szájvíz használatával ugyan ideiglenesen elfedhető a rossz lehelet, magát az okot azonban nem szünteti meg, ugyanígy a rágó is csak ideiglenes megoldást jelent. Ezért mindenképp javasoljuk a személyes konzultációt fogorvosainkkal, ahol személyre szabott tanácsokkal látják el Önt!