Skip to content Skip to footer

Mitől alakul ki a fogínysorvadás?

Mitől alakul ki a fogínysorvadás?

Mitől alakul ki a fogínysorvadás?

Mitől alakul ki a fogínysorvadás?

A fogínysorvadás (parodontózis) egy olyan, bakteriális eredetű betegség, melynek előzménye a fogínygyulladás (gingivitisz). A degeneratív fogágy betegség lefolyása szerint a gyulladást követően a fogíny fokozatosan visszahúzódik a fognyakról, amit a fogak kilazulása, majd kihullása követ. A fogínysorvadás azért alattomos betegség, mert sokáig nem produkál észlelhető tüneteket.

Gingivitisz, a fogínysorvadás előszobája

A fogínygyulladás, más néven gingivitisz a fogakat körülvevő ínyszövet gyulladása. Gyakran fájdalmatlan, ezért meglétére többnyire a kivörösödött -, fogmosásnál vagy harapáskor vérző íny, rossz szájíz és kellemetlen lehelet utalhat. Kialakulásában jelentős szerepet játszik a rossz szájhigiénia, a helytelen fogmosási technika (felhalmozódott lepedék), valamint a dohányzás. Egyes esetekben hormonális változások, bizonyos típusú betegségek (leukémia, cukorbetegség), gyógyszerek, illetve genetikai hajlam is közrejátszik a fogínygyulladás kialakulásában. A nem kezelt gyulladás parodontitiszt idézhet elő, ami egy súlyosabb fokú gyulladás. A betegség végső szakaszában fogínysorvadás alakul ki, ami fogvesztéshez vezethet.

Mitől alakulhat ki a fogínysorvadás?

A fogínysorvadás kialakulásáról a páciensek gyakran nem vesznek tudomást, mert jó ideig nem jár fájdalommal. Az olyan tünetet, mint a fogínyvérzés, többnyire a fogak érzékenységének tudják be, vagy úgy érzik, hogy csupán arról van szó, hogy a kelleténél erősebben mostak fogat, így a fogínysorvadás lehetősége fel sem merül. A legfőbb kiváltó ok a rossz szájhigiénia, a rendszertelen fogmosás, a fogászati szűrővizsgálaton (évi két alkalom) való részvétel mellőzése, illetve a C – és D-vitamin -, valamint ásványi anyag hiány, ami jelentősen gyengíti az immunrendszert. A fogínysorvadás hátterében állhat továbbá genetikai ok, illetve bizonyos típusú szívgyógyszerek szedése.

A fogínysorvadás kezelése

A kezelési mód elsősorban a fogínysorvadás mértékétől függ.

A fogkő-eltávolítás hatékonyan járul hozzá az ínypanaszok megszűnéséhez. Emellett kiemelten fontos a helyes fogápolási technikák elsajátítása és alkalmazása legalább napi kétszeri alkalommal. Adott esetben elengedhetetlen a hibás tömések cseréje a gyulladáskeltő baktériumok elszaporodásának megakadályozásához. Az íny kezelését követően kerül sor az új pótlások, protézisek elkészítésére. Az íny a kezelés során vérezhet, illetve az eljárást követően pár napig érzékeny lehet.

Amennyiben a fogínysorvadás tünetei továbbra is fennállnak, további konzervatív kezelés, vagy szájsebészi beavatkozás szükséges. A fogtasakok kitisztítása és fertőtlenítése (ultrahangos/lézeres készülékkel) és a gyökérfelszín egyenetlenségeinek kiegyenlítése is indokolt lehet. A kezelés többször is megismételhető.

Agresszív és kiterjedt gyulladás esetén megtörténik a fogkő -, valamint plakk baktériumok eltávolítása. 7 mm-nél mélyebb, huzamosabb ideje fennálló ínytasakok esetén nyílt küret alkalmazása javasolt. Ez azt jelenti, hogy a fogíny felső része a fogtól eltávolításra kerül, hogy a foggyökérhez és a fogtasakhoz jobban hozzá lehessen férni. A tasakok kitisztítását és a fertőzött szövetdarabok eltávolítását követően indokolt esetben megkezdődik a csontpótlás. Az ínyt öltéssel zárják. Adott esetben csontplasztikai -, illetve ínyáthelyező műtét is szóba jöhet.

Meglazult fogaknál alkalmazható korona, sor kerülhet a laza fogak sínezésére, valamint a  csontpótlásra (GTR, azaz Guided Tissue Regeneration).

Hogyan előzhető meg a parodontózis?

A napi többszöri (legalább két alkalommal, reggel és este) megfelelő technikával végzett fogmosás, fogselyem használatával, szájöblítéssel és rendszeres fogászati szűrővizsgálattal (fél évente) hatékonyan megelőzhető a fogínysorvadás.