Fogíny és fogágybetegségek – Mire figyeljünk?
A fogíny – és fogágybetegségek az esetek többségében a rossz szájhigiéniára, a rendszertelen és nem megfelelő technikával végzett fogmosásra, valamint a rendszeres fogászati szűrővizsgálat elkerülésére vezethetők vissza. A megelőzés különösen fontos, hiszen adott esetben a gyulladás sokáig észrevétlen marad és a fogmosás után jelentkező ínyvérzést a páciensek gyakran a túl erőteljes fogmosás eredményeként könyvelik el.
Pedig az egészséges fogíny nem vérzik, még fogmosás után sem. Az enyhébb fokú fogínygyulladástól (gingivitis) a kezdeti jelek figyelmen kívül hagyásával egyenes út vezet a gyökérhártya gyulladásig (periodontitis), mely végső stádiumában fogínysorvadáshoz (parodontózis) és fogvesztéshez vezet.
Mi az a gyökérhártya gyulladás?
A periodontitisz a fogakat körülvevő ínyszövet gyulladásának (gingivitisz) súlyosabb formája. A gyulladás a lepedék/plakk képződés és a baktérium felhalmozódás következtében alakul ki. A felületes fogmosásból kifolyólag a szájüregben naponta képződő lepedékben bakteriális telepek jönnek létre. A lepedék a fogközökben, a fog és az íny találkozásánál rakódik le. A periodontitisz legfőbb tünetei a vérző, duzzadt fogíny, valamint a rossz lehelet.
Az ínybetegség lefolyása
Az ínybetegség lehet enyhe, középsúlyos és súlyos stádiumú. Ezek az állapotok azonban megfelelő fogápolással, fogselyem használatával és rendszeres fogászati szűrővizsgálattal (fél évente) elkerülhetőek
Gingivitis
A fogínygyulladás, más néven gingivitisz a fogakat körülvevő ínyszövet (enyhébb fokú) gyulladása. Gyakran fájdalmatlan, ezért meglétére többnyire a kivörösödött -, fogmosásnál vagy harapáskor vérző íny, rossz szájíz és kellemetlen lehelet utalhat. Kialakulásában nagy szerepet játszik a rossz szájhigiénia, a helytelen fogmosási technika (felhalmozódott lepedék), valamint a dohányzás. Egyes esetekben hormonális változások, bizonyos típusú betegségek (leukémia, cukorbetegség), gyógyszerek, illetve genetikai hajlam is közrejátszik a fogínygyulladás kialakulásában.
Korai periodontitisz
Ebben az esetben a fogtasak mélysége 4-5 milliméter. A gyulladás következményeként mélyülő fogtasakokat a gyulladt, fellazult íny és a fog között található fogkő súlyosbítja, ami hosszabb távon a tasakok további mélyülését eredményezi. Az íny fogmosáskor és a fogselyem használatakor vérezni kezd, az ínyszövet pedig elkezd visszahúzódni.
Középsúlyos periodontitisz
Ebben a stádiumban előfordulhat közepes mértékű csontvesztés. Az ínyszövet visszahúzódása fogérzékenységhez vezet. Fogak körüli fájdalom és vérzés egyaránt tapasztalható. Amikor a fogíny eltávolodik a fogaktól, a természetes támasztórendszer meggyengül, és a fogak meglazulnak. A fogtasak mélysége 6-7 mm között van. A kezelés részét képezi a tasakok belsejében lévő terület kitisztítása és fertőtlenítése.
Súlyos periodontitisz
A negyedik szakaszban az íny súlyosan fertőzött. A gingivális tasakok 7 mm-nél mélyebbek. A páciens rágás közben intenzív fájdalmat érez. Gyakori a fogvesztés. A súlyos periodontitisz olyan egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, mint a cukorbetegség, szívbetegségek, valamint bizonyos típusú rákbetegségek. A tasakok belsejének tisztítását és fertőtlenítését követően adott esetben csontpótlás, illetve implantátum is indokolt lehet.
Mit kell tudni a parodontózisról?
A fogínysorvadás (parodontózis) bakteriális eredetű betegség, melynek előzménye a fogínygyulladás és a gyökérhártya gyulladás. A degeneratív fogágybetegség esetében a gyulladást követően a fogíny fokozatosan visszahúzódik a fognyakról, amit a fogak kilazulása, majd kihullása követ. A parodontózis alattomos betegség, mert sokáig nem produkál észlelhető tüneteket.
A kezelés fontos eleme a fogkő leszedés. Meglazult fogaknál alkalmazható korona, valamint a hiányzó csontok pótlására (GTR, azaz Guided Tissue Regeneration). Adott esetben fogszabályzásra is szükség lehet, hiszen a szabálytalanul álló fogak tisztítása is nehézkes, ami továbbra is kedvez a lepedék lerakódásnak.